Ha Hévíz, akkor gyógytó. Ha gyógytó, akkor sok ezer éves varázserő. Ez a hihetetlen és egyedülálló természeti képződmény nem csak az emberi testre van jó hatással, hanem a lélekre is. Az óriási meleg víz közepén cölöpökön állnak a tornyos fakabinok, amelyeket fahidak kötnek össze. Fürdőzés közben gyönyörködhetünk a tűzpiros, rózsaszínű és hófehér tündérrózsákban, de számos másféle, vízinövény is díszlik a tó felszínén.

A Hévízi-tó, amely a világ második legnagyobb meleg tava, sokáig megőrizte titkát. Csak a XIX. század második felében derítették ki a kutatók, hogy a források a tó közepén lévő tölcsérből fakadnak, egy 38 méter mély homokkőfal aljába torkolló vízszintes barlangjáratból. Naponta körülbelül 86 millió liter víz tör a felszínre, így a tó vize kétnaponta kicserélődik. A kráterből feltörő víz állandó, lassú forgásban, áramlásban tartja a tó víztömegét. A tó hőmérséklete nyáron 33-34 fokos, télen pedig 26-28 fokra hűl le, így az ide látogatók zord időkben is (ki)használhatják a víz gyógyerejét. Ilyenkor különleges és egyben csodálatos látványt nyújt a finom párafelhőbe burkolózó tó.

A gyógyvíz összetételét már kétszáz évvel ezelőtt is vizsgálták a szakemberek, ám a pontos analízisre csak a XX. század második felében került sor. A víz többféle alkotórészből áll, s ezen összetevők lehetővé teszik azt, hogy a fürdőzés a legkülönfélébb betegségek gyógyírja lehessen: úgymint a reuma, a gerincbetegségek, az egyéb mozgásszervi problémák, vagy a női betegségek. Sőt, a híres hévízi gyógyvizet ivókúrák során is hasznosítják.

A tó sajátos összetételű tőzegiszapja vérbőséget idéz elő, így jó az izületi gyulladások minden fajtájára, a pikkelysömörre és egyéb bőrbetegségekre. Ezt a különleges iszapot kozmetikai célokra is felhasználják, és még a tengerentúlon is forgalmazzák.
A tóban élő gombák antibiotikus hatása megakadályozza az elfertőződést, valamint gyulladáscsökkentő hatása is van.
Ám a fürdőzés alkalmával fontos a mértéktartás. Mivel a meleg víz és a belőle felszálló gázok megterhelik a szívet, még a felnőtteknek sem ajánlatos egy óránál tovább lubickolni.
A fürdő történelme kétezer évre tekint vissza. A környéken előkerült leletek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már használták a víz erejét. Az előcsarnok télikertjében található egy római kori oltárkő.

1795-ben Festetics György, a terület gazdája és felvilágosult tulajdonosa egy fürdőházat építetett a tó mellett. A nagyarányú fejlődés a század elején indult meg, és azóta is a korszerű gyógyászati, balneológiai intézmények, üdülők, szállodák, panziók, kempingek sora épült fel. Hévíz dinamikus fejlődése mind a mai napig tart.

A tavat nagy kiterjedésű, gondosan ápolt, sétányokkal behálózott park veszi körül. Itt találhatók Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel kőbe faragott alakjai.
A Szent András Gyógyszanatórium még mindig a fürdő XIX. század végén épült épületeit használja. Parkjában szinte harapni lehet a friss levegőt, s az ezt biztosító hatalmas, százéves fák, illetve a dús növényzet még látványnak sem utolsók.